Böjt - 38. nap.
2019. április 18. írta: hollócsillag

Böjt - 38. nap.

János 19,1-16a

2019. április 18.

1 Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megkorbácsoltatta. 2 A katonák tövisből koronát fontak, a fejére tették, és bíbor ruhát adtak rá; 3 odajárultak hozzá, és ezt mondták: Üdvöz légy, zsidók királya! – és arcul ütötték. 4 Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk: Íme, kihozom őt nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne. 5 Ekkor kijött Jézus, rajta volt a töviskorona és a bíbor ruha. Pilátus így szólt hozzájuk: Íme, az ember! 6 Amint meglátták Jézust a főpapok és a szolgák, így kiáltoztak: Feszítsd meg, feszítsd meg! Pilátus pedig ezt mondta nekik: Vegyétek át ti, és feszítsétek meg, mert én nem találom bűnösnek. 7 A zsidók így válaszoltak neki: Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát. 8 Amikor Pilátus ezt meghallotta, még nagyobb félelem szállta meg. 9 Ismét bement a helytartóságra, és megkérdezte Jézust: Honnan való vagy te? De Jézus nem felelt neki. 10 Pilátus ekkor így szólt hozzá: Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek? 11 Jézus így válaszolt: Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne. 12 Ettől fogva Pilátus igyekezett őt szabadon bocsátani, de a zsidók így kiáltoztak: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja: aki királlyá teszi magát, az ellene szegül a császárnak. 13 Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozatta Jézust, és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet Kövezett-udvarnak, héberül pedig Gabbatának neveztek. 14 A páskaünnep előkészületi napja volt, délfelé járt az idő. Pilátus így szólt a zsidókhoz: Íme, a ti királyotok! 15 Azok pedig felkiáltottak: Vidd el, vidd el, feszítsd meg! Pilátus ezt mondta nekik: A ti királyotokat feszítsem meg? A főpapok így válaszoltak: Nem királyunk van, hanem császárunk! 16 Ekkor kiszolgáltatta őt nekik, hogy megfeszítsék. (János 19,1-16a)

Jézus így válaszolt: Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne.” (11)

Ezt az igeverset régóta nem értem. Mit jelent az, hogy „nagyobb a bűne”? Ha Pilátus hatalmat kapott arra, hogy helytartó legyen, és embereket ítélhet el és engedhet szabadon, akkor neki kisebb a bűne, mert Istentől kapta minden uralkodó, minden rendőr a hatalmat?

„Nincs hatalmad rajtam egyáltalán, csak az, ami felülről adatott neked: ezért aki elárult engem, és kiszolgáltatott neked, annak nagyobb a bűne”. Valahogy így van az eredeti. Nem arról beszél Jézus, hogy Pilátusnak általában bírói, helytartói, rendfenntartói hatalma van, hanem az, hogy Isten megváltásában egy adott, konkrét, kikerülhetetlen, és hálátlan szerep jutott neki, ami elől földi síkon, emberi eszközökkel nem tud kitérni. Isten megváltó tervében felhasználja Pilátus tehetetlen kötöttségét. Pilátus felülről, Istentől, kizárólag az ártatlan Jézus elítélésére, kiszolgáltatására kapott hatalmat.

Ezzel szemben a főpapok kaptak felülről lehetőséget a döntésre! A főpapok felé hangzott Isten megtérésre hívó szava, és nekik volt lehetőségük felismerni Jézus ártatlanságát, Jézus istenségét, és nyitott ajtót adott nekik Isten arra, hogy leboruljanak a földre jött Isten előtt, és királyuknak ismerjék el.

Nem lett volna lehetetlen, hiszen éppen ennek az igeszakasznak a tanúsága szerint Pilátus felismerte, hogy Jézus király, és mennyből való király. Nem kellett Jézusnak felelnie Pilátus kérdésére: „Honnan való vagy te?”, Pilátus anélkül is tudta. Ezért is tesz bizonyságot róla. „Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne.”, „Íme, az ember!”, „én nem találom bűnösnek.

Pilátust, azt hallva, hogy Jézus „Isten Fiává tette magát”, félelem szállta meg, mert tudta, hogy ez a válasz arra a kérdésére, hogy „Mi az igazság?” Aztán „Ettől fogva Pilátus igyekezett őt szabadon bocsátani”. Aztán nyíltan kimondja: „Íme, a ti királyotok!” – Jézust szeretné a zsidó nép királyaként látni. És nyilvánvalóvá teszi, miféle abszurd dolog, amit követelnek tőle: „A ti királyotokat feszítsem meg?

Pilátus, bár földi viszonyai megkötik a kezét, és végül Jézust megfeszítteti, hitvallást tesz róla. A zsidók pedig nyíltan megtagadják Istenüket, elkövetik azt a bűnt, amivel Jézust vádolják, az istenkáromlást.

De ez a megváltás rendje, hogy a nép bűnéért Megváltója szenved.

Bár mi is értenénk, hogyan vette le rólunk Jézus keresztje a mi Isten ellen elkövetett bűneink büntetését. Ő szenvedi el azt, ami azért jár, hogy mi megtagadjuk Őt.

Fogadj be minket, Urunk, hogy oda tudjunk állni melléd, ki tudjunk szakadni emberi kötöttségeinkből, hogy csak Rólad tegyünk hitvallást, mint mennyei Királyról, aki egyedül fontos nekünk, akiért semmiről se drága lemondani.

A bejegyzés trackback címe:

https://hollocsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr5414772894
Nincsenek hozzászólások.